Amikor beleesünk a gödörbe, mindig valakinek a segítségét várjuk, sohasem gondolunk arra, hogy önmagunknak kell megérkeznünk és ledobni a kötelet, hogy kimászhassunk, mert ez olyan idegen. Egy régi öreg részem azonban nagyon felszerelkezve igyekszik kiszedni abból a gödörből, miközben gyógyít, elgondolkodtat, hosszasan magamba reptet, körülölel, és cseppet sem zavarja, hogy vámpírként szívom az ő általa kibocsátott energiákat, önzetlenül, feltétel nélkül visszaakar hozni, hogy önmagam legyek, hogy újra nő legyek. Csak egy dolgom van, legyek önző, és hagyjam magam sodorni, hosszas gondolkodások nélkül. Ki ne szeretné ezt? Hazudik, aki azt mondja hogy nem. Ez már egyfajta hedonizmus. Egy kicsit jól laktat, de mindig egy falatnyit éhes maradsz. Vissza kell vedlenem azzá, aki voltam, de másképp kell hozzáállnom. Ezek apróságok, jól eltervezett lépések, még is izgalmas és simogató.
terápia
2013.12.17. 10:22 :: picilany
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kimozdulas.blog.hu/api/trackback/id/tr485688319
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.